Terem község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyírbátori kistérség
Lakosság: 698 fő
Terület: 49.51 km²
Népsűrűség: 14,1 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 42

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén a Nyírségben fekvő település. Nyíregyháza 57 km, Nyírbátor 13 km, Nyírvasvári 3,5 km, Nyírkáta 10 km, Mátészalka 24 km, Nyírbogát 15,5 km, Nyíradony 34 km, Piricse 14 km, Nyírbéltek 22,5 km távolságra található.

Története

Terem nevét az írott források 1341-ben említik először. Alapítói a Gutkeled nemzetség-beliek Sárvári ágához, vagy a Hont-Pázmány nemzetség-hez tartozhattak.

A XIV. század-ban a falu birtokosai a Báthory család tagjai voltak.

A település a török korban elpusztult, s az azt követő évszázadokban nevét is alig említik.

Teremi-tó

1873-ban Mátészalka határának részeként, 1888-ban pedig mint Vállaj része van jegyezve, s közigazgatásilag 1952-ig Vállajhoz tartozott.

A XIX. század végén, s a XX. század elején a Károlyi család-nak vannak itt tanyái, a területen szétszórva. Terem főként szétszórt tanyákból álló település.

1907-ben nevét Pusztateremként említik, ekkor hozzá tartozott Dohányos-major, Fűzfáskút-cselédlak, Viktor-telek, Erdészlak és Erdőőrlak.

1964-ben Pusztateremhez tartozott még Nagytanya, Ürgetanya, Rókatanya és az Udvarház nevű lakott terület is.

Terem mint önálló község a fenti településrészekből és az aporligeti Cserepes-tanya, valamint a vállaji Nagyfenék és Sárgaháza településrészekből 1952-ben jött létre.

Nevét az elpusztult falu emlékére kapta.

1971. április 15-től Aporligettel (ma Bátorliget) közös tanácsú községgé alakult.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község.

1990-től lett önálló önkormányzatú község.

A falu lakossága még ma is elszórt tanyákon él.

Terem 298 lakóházából az 1980-as adatok szerint csak 157 lakás épült belterületen.

Legjelentősebb tanyái: Nagyfenék, Sárgaháza.

Sárgagázán az 1950-es, 1960-as években még iskola is működött, azonban a belterület fejlődése az utóbbi években lelassult, sokan elköltöztek a településről és tanyáiról is a közeli Nyírbátorba, vagy a nagyobb városokba.

Nevezetességei

Volt majorsági cselédházak: Egy-egy hosszan elnyújtott, szarufás szerkezetű, két végén kontyolt, cserepes tető alatti épületben három, kétoldalt pitvarral közrefogott szabadkéményes közös konyha áll.

A pitvarból jobbról és balról egy-egy szoba nyílik. Egy-egy ilyen épületben vagy négy család húzódhatott meg. A helyiségek téglapadlósak, famennyezetesek. A téglafalak alapozással készültek, mészhabarccsal vakolt oldalaik fehérremeszeltek.

Gazdasági épületek: a cselédházak közelében sorakozó – családonként rekeszekre osztott, favázas szerkezetű, hézagolt lécborítású cserepes kukoricagórék és az egymáshoz csatlakozó, téglafalú, egyforma disznó- és tyúkólak.

Következő községek

További községek